Magyarország független állam Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Fővárosa Budapest. Az ország 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21. óta pedig a schengeni övezetnek is tagja.
Területe 90 036 négyzetkilométer. Nyugaton Ausztriával, északon
Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt
Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával
határos. Magyarországot hagyományosan hat tájegységre szokás bontani. Ezek
nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a
Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak
ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas
mezőgazdasági hasznosításra, s ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a
szántóföldek. Az állat és növényvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot,
és számos egyéb természetvédelmi területet hoztak létre összesen 816
008 hektáron. Ezek közül a legfontosabbak Budapesten a Városliget,
Margitsziget, Gellért-hegy, Sas-hegy, Dunántúlon a világörökséghez
tartozó Fertő-tó, a Velencei-tó, Tihany, Észak-Magyarországon az
Északi-Középhegység természeti értekei (Lillafüred, Aggtelek, stb.), és
az Alföldön többek között a Hortobágy.
A mai Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt
számos nép élt, amelyek a 895-ben lezajló honfoglalás után összeolvadtak
a magyarsággal. A X. században Géza fejedelem kezdte meg a magyarság
keresztény hitre térítését, de a római irányt fia, „államalapító” Szent
István tette egyértelművé. 1541-ben az ország három részre szakad, egy részét a törökök
foglalták el, másik része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt
független. Zrínyi Miklós kísérletet tett a törökök magyar vezetéssel
történő kiűzésére, de a Habsburgok megakadályozták és a Wesselényi-féle
összeesküvés, majd a Thököly-felkelés kudarca után a XVII. század végére
a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek foglalták vissza
törökök által uralt területeket, s ettől az időtől kezdve Magyarország a
Habsburg Birodalom része lett. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II.
Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a XVIII. század elején,
valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. A 1848-as nemzeti
forradalom idején Batthyány Lajos miniszterelnökségével önálló magyar
kormány alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött, amelyet a Habsburgok csak orosz segítséggel tudtak leverni.Az Habsburg uralkodóval történt kiegyezésre végül 1867-ben került
sor, s ezután létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. 1873-ban három
város (Pest, Buda és Óbuda) egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest.
Az I. világháborúban Magyarország a Monarchia részeként,
Németország szövetségeseként vett részt. A szomszédos államok
francia-brit támogatással az ország jelentős részét megszállták. A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) értelmében a volt Magyar Királyság területének
kétharmada és lakosságának csaknem kétharmada a környező országokhoz
került. A két világháború között Magyarországot (amelynek államformája
újból királyság lett) Horthy Miklós kormányzó vezette. A II.
világháborút megelőző revíziós politikának is köszönhetően, Magyarország
visszacsatolhatta a szomszédos országok magyarlakta területeit.
1941-ben a náci Németország oldalán hadba lépett Magyarország. A háborút
lezáró párizsi békeszerződés a pozsonyi hídfő kivételével
visszaállította a Trianonban megállapított határokat. A megszálló szovjetek segítségével a kommunisták vették át a
hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki (Magyar
Népköztársaság). 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a
miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói
Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította
a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és a
Moszkva által kijelölt új pártvezető, Kádár János által alakított új
kormány visszaállította a kommunista egypártrendszert. A rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb
politikai aktusa az új köztársaság kikiáltása volt Budapesten.
Magyarország 1990-től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra
törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak, majd 2004. május 1-jétől az Európai Uniónak. 2007. december 21-étől Magyarország hivatalosan is a schengeni övezethez tartozik.